Nyilazni tanul a humanoid

2010.10.04. 06:00 ferenck

Az íjászat nemcsak hagyományos sportág, zen művészet, hanem ma már robot, a humanoid iCub is igyekszik elsajátítani az ősi fegyver használatának fortélyait. A koncentrációval aligha támad baja, viszont az irányzékon még bőven van mit pontosítania.

A méretében (104 centi) három és féléves kisgyerekre emlékeztető fehér gépemberke 53 szabadságfokkal rendelkezik (a fej hattal, a két kar tizennéggyel, két keze tizennyolccal, lábai tizenkettővel, dereka hárommal), jár-kel, csúszik-mászik, leül, könnyű tárgyakat ragad meg és mozgat, beszélni és másokra is tanítják. Beépített számítógép vezérli, szenzorok és aktuatárok sokaságával szerelték fel.

iCub

A nyílt forráskódú robotika-platform 2004-ben indult fejlesztését több európai egyetemből, kutatóintézetből, valamint japán és amerikai partnerekből álló multidiszciplináris konzorcium jegyzi. Főként nyugat-európai és amerikai laboratóriumokban körülbelül húsz iCub példánnyal kísérleteznek.

Ideális tesztalanyok.

A Cognitive Universal Body-t rövidítő CUB egyértelmű utalás a humanoid design mögötti motivációra, a „testbe ágyazott elme” teóriájára: mivel a csecsemők a környezettel és a felnőttekkel folytatott interakciók sorozatán keresztül tesznek szert kognitív képességeikre, az elme természetét, a kogníció összes aspektusát (gondolatokat, fogalmakat, kategóriákat, érzékelést, intuíciót stb.), belső világmodelljét nagymértékben meghatározza az emberi test. A humanoidot az elméletet tesztelésére fejlesztették, tanulási forgatókönyveket játszatnak el vele, amelyekkel azt próbálják elérni, hogy érzékelési rendszere úgy működjön, a környező világra úgy reagáljon, mint egy kisgyerek.

A céllövöldében

Petar Kormushev, az Olasz Technológiai Intézet kutatója és munkatársai robotoknál szokatlan új készségre, az íjhasználatra tanították meg: hogyan fogja a fegyvert, nyilazzon, célozzon pontosabban. A munkához a kifejezetten erre a célra fejlesztett és optimalizált Íjász (az Augmented Reward Chained Regression-t rövidítő ARCHER) tanulóalgoritmust használják.

A humanoid teljesítménye a korábbi tapasztalatok, kísérlet és tévedés (trial and error) alapján javítható: az eredménytelen próbálkozások nem teljesen eredménytelenek, a rendszer feldolgozza az adatokat, és azok függvényében koordinálja a kezek tevékenységét. A karokat kinematikus vezérlő mozgatja, a próbálkozásokat kamera rögzíti, a rögzített anyagot képfelismerő rendszer elemzi: megállapítja, mit talált el a nyílvessző. Az algoritmus ezt az információt hasznosítja.

Meglett az eredmény: iCub nyolc kör után eltalálta a tőle 3,5 méterre lévő céltábla közepét.

Nem kell megijedni: Kormushev és mások sem tervezik, hogy iCub példáján fellelkesedve, hadászati célokra használjanak robotíjászokat.

2 komment

Címkék: robotok mesterséges intelligencia gépi tanulás

A bejegyzés trackback címe:

https://agens.blog.hu/api/trackback/id/tr402342068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vorpex 2010.10.04. 12:50:39

Hello!

Hátha érdekeli az Ágens blogot az alábbi hír:

nol.hu/lap/tudomany/20101002-avida_lakoi

Üdv.

ferenck · http://agens.blog.hu/ 2010.10.05. 17:55:14

@vorpex: koszonjuk a hirt, valoban erdekes, kulonosen azert, mert az utobbi idoben eleg nagy a hallgatas az alife-kezdemenyezesekrol. a 90es evekben,majd a 2000es evek elejen kifejezetten "slagertemanak" szamitottak,aztan valahogy alabbhagyott a mediafigyelem. tierraval es avidaval sokat foglalkoztam akkoriban,de azota valahogy elkerultek a figyelmemet. akkoriban egri nagy attila foglalkozott komolyan ezekkel a temakkal,a mesterseges intelligencia es hatarteruletei interjukotetben eleg hosszasan faggattam rola,es nagyon erdekes dolgokat mondott. kivancsi lennek ra,h most hol tart.