Új gépkorszak

2011.02.07. 06:00 ferenck

Úgy tűnik, a mai irányítótechnológiákkal nem tudjuk teljesen megvalósítani céljainkat, így a megszokottól nagyon más gyártási koncepcióra lenne szükség: intelligens automatizálásra, elosztott intelligenciára, decentralizált folyamatokra, mint a természetben.

A holonikus gyártás (holonic manufacturing) koncepciójának egyik előfutára, Alvin Toffler, amerikai futurológus szerint idejétmúlt a vállalatokról kialakított és a köztudatban élő kép. Egymástól jól elkülöníthető hagyományos osztályok helyett célszerűbb alapokban és modulokban, elszigetelt egységek helyett partnereikkel állandó kapcsolatban lévő, önmagukat folyamatosan optimalizáló szervezetrendszerekben, cégekben gondolkodni. A vállalat egy holon, egyszerre entitás és egész, miközben több más egész része.

Szellem a gépben

A holon szó Arthur Koestlertől (1905-1983) származik (Szellem a gépben, 1967): biológiai és társadalmi rendszerek szerveződésének alapegységét értette rajta. (A görög holos jelentése „egész”, míg az on toldaléké „részecske”, „rész”.) Úgy vélte, nem létezik teljesen önfenntartó, másokkal interakciót nem létesítő szervezet, szerveződés. Az organizáció összes azonosítható egysége, a holonok további alapegységekből állnak, ugyanakkor a nagyobb egész részét is alkotják.

A holonikus szerveződés, vagy holarchia (holarchy) erőssége, hogy rendkívül komplex rendszerek létrejöttét biztosítja. Ideális esetben hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló erőforrásokat; flexibilisek, alkalmazkodnak a változásokhoz; zavarok esetén is megőrzik stabilitásukat. A stabilitást a holonok önállósága biztosítja: függetlenségfokokkal rendelkeznek, a problémákat saját létszintjükön, magasabb szintű holonok segítsége nélkül kezelik. Utóbbiak viszont adhatnak ki utasításokat, bizonyos mértékben irányíthatják is az alattuk lévőket. Ez az alárendeltség garantálja a „nagy” egész hatékony működését.

Központi irányítás nélkül

Koestler gondolatait a holonikus gyártórendszerek (holonic manufacturing systems, HMS) keretében igyekeznek a termelési folyamatokra, gépi világokra alkalmazni. Elsősorban az Egyesült Államokban és Japánban, de az Európai Unióban és több más ázsiai országban szintén jelentős kutatásfejlesztések folynak. Magát a koncepciót a japánok vezették be.

A holonikus módszer az egymással ellentétes hierarchikus (top down) és heterarchikus (bottom up, kooperatív) organizációs szerkezeteket, mindkettőből a legjobbat, kifejezetten az adott szituációhoz igazodva, holarchikus szerkezetekként egyaránt használja. Egyrészt a hierarchia stabilitásának fenntartását, másrészt a heterarchia dinamikus flexibilitását kívánják így elérni. A mai gyártási folyamatokkal ellentétben, centralizált „agy”, vagy a többi gépnek mindent „megmondó” központi számítógép nélkül. Minél komplexebb egy rendszer, annál több feladat hárul az irányítóra, melyeket bizonyos idő után képtelen kezelni; elromlik, meghibásodik a mechanizmus, aztán leáll a munka.

Természeti modelleket követve

A robusztusabb és függetlenebb HMS – ellesve a természettől – kisebb részekre bontja a komplex problémákat, majd egyszerű szabályok többszöri ismétlésével igyekszik megoldani azokat. Egymással kooperáló holonok dolgoznak; ha valamelyikük nem, vagy hibásan működik, munkáját a többiek veszik át, azaz tevékenysége többé már nem gyakorol hatást a rendszerre, nem veszélyezteti az egész hatékony működését.

A holonikus eljárás ugyanazt jelenti az automatizálásban, mint amit az internet a mainframe számítógépeknek – állítja a koncepció legfőbb szószólóinak egyike, Jim Barlow (Western Reserve Controls). Ha beválik, az amerikai és a japán gyártók sokkal olcsóbban és gyorsabban állítják elő termékeiket, könnyedén háttérbe szoríthatják legtöbb versenytársukat.

4 komment · 1 trackback

Címkék: ágensek

A bejegyzés trackback címe:

https://agens.blog.hu/api/trackback/id/tr722531103

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Háztartási mecha 2011.02.07. 11:15:01

Segít a háztartásban - főz, vasal, takarít, iskolába viszi a gyereket, este gyöngéd masszázsban részesíti a háziasszonyt...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

www.konyvline.hu · http://konyvline.hu 2011.02.07. 09:08:29

Szép új világ. Sőt, a dolgozóknak haza se kellene menni munkaidő után, egy matracon elalhatnának a munkahelyükön, pénzt és időt takarítva meg a cégnek !

paráznabillegető 2011.02.07. 09:17:13

szeretnék csápokat, rágókat, és kitinpáncélt.
és leginkább egy kurvanagy nemiszervet.

mindent a bolyért, és isten óvja a királynőt!

Netuddki. 2011.02.07. 10:54:21

Ezmiez? Ez valami szakmai blog akar lenni?
Nem irányítótechnológia, hanem irányítás és vezérlés...

Messzi Vetek 2011.02.07. 11:16:32

nekem az első 2 kommentelővel ellentétben pont az jutott erről az eszembe, hogy nem kell folyamatosan felügyelet a gépeknek, elegendő mindig a hibásakat cserélni / javítani meghatározott időközönként, ugyanis rugalmas a rendszer, nem áll le az egész, ha valahol gebasz van.
ergo nem kell bemenni pl éjjel, ha valami elromlott. elég, ha szerdán javítod, attól még megy minden.