Ágensblog

Az angol születésű Mark Tilden a világ egyik legismertebb és legvitatottabb robotikusa. Előbb a kanadai Waterloo Egyetemen (Ontario állam), majd a Los Alamosi Nemzeti Laboratóriumban tevékenykedett. A Tomb Raider robotjeleneteinél szaktanácsadóként közreműködött.

Jelenleg a hongkongi Wow Wee cég kötelékében dolgozik. Biológiailag inspirált gépeket fejleszt: amőbával kezdte, RoboSapien, FemiSapien és társaik után Joebotnál tart most.

ASIMO, a Honda csúcsrobotja októberben ünnepelte tizedik születésnapját. Hogyan tovább, merre tartanak a humanoidok? A fejlesztők gép és emberi környezet teljes interakcióját, evolúciós folyamatok utánzását tűzték ki hosszútávú célként.

A világ talán leghíresebb robotja, ASIMO és „kollégái” idővel lakótársaink lesznek, érzelmi kapcsolat alakul ki közöttünk – állítja Sherry Turkle, az MIT kutatója. Egyelőre az ember helyett a kényelmetlen otthoni rutinmunkát elvégző „házirobotok” felé vezető út rendkívül fontos állomásaként tekintünk rájuk, valami hasonlót várunk el tőlük.

Élővilág és infokommunikációs technológiák összefonódásának újabb példájaként kaliforniai kutatók kólibaktériumot (Eschericia coli, E. coli), a biotech- és szintetikus biológiai kísérletek „népszerű” állatkáját alakítottak át molekuláris áramkörré.

Miért az E. coli?

Az 1885-ben felfedezett E. coli általában csillós, de lehet csillótlan is, könnyen és jól tenyészthető. Rendszerint melegvérű állatok tápcsatornájának alsó szakaszában él, legtöbb típusa ártalmatlan, de egyesek ételmérgezést okozhatnak. A veszélytelen törzsek az emésztőrendszer normális flórájához tartoznak, K-vitamint termelnek. Jelenlétük megnehezíti a patogének elszaporodását a bélrendszerben.

Virtuális környezetek (online közösségi játékok, webalapú chatszobák stb.) tökéletes lehetőséget adnak digitális külsőnk – önreprezentációnk – tetszőleges megváltozatására. Mintha nem is ismernénk a képernyőn ránk meredő arcot. Pedig csak a tükörbe néztünk, de mást láttunk.

Napjaink infokommunikációs világának egyik leglátványosabb jelensége a virtuális környezetek minőségjavulása, a minőségjavulás hatásaként az alkalmazások (oktatás, üzlet, kiképzés stb.) megsokszorozódása, az avatárok „gombamód” szaporodása. Egyre gyakoribbak a virtuális és valós tereket összekapcsoló kísérletek.

Vezetőszimulátorban ülve az orvostanhallgató jobban felbecsüli, hogy a törött lábú beteg mikor térhet vissza a volán mögé. Mások óriásira nagyított szíven matatva tanulják az anatómiát. Vasúti projektek designt és optimális technológiát tesztelnek a különös közegben.

A hatoldalú, oldalanként három méter magas helyiség felületei (oldalak, mennyezet, talaj) hatalmas számítógép-képernyőként funkcionálnak. A kivetítőket hat gép vezérli – minden falra egy jut –, míg a hetedik az egész rendszert irányítja. A közeg csak akkor élvezhető igazán, ha a felhasználó folyékony kristályos (a mélység érzékelését biztosító) sztereoszkópikus szemüveget visel.