Ágensblog

Ugyan el kellett telnie jópár hónapnak, míg a japán mobilpiac ráharapott az androidra, de most már a csúcsmodelleket is ezzel az operációs rendszerrel dobják piacra a nagy szolgáltatók. Karácsonyra a polcokra kerül több 3D-s kijelzővel ellátott készülék is.

Egyre gyakoribbak az emberi érzelmek gépi azonosítását célzó kísérletek. Legutóbb a madridi műszaki egyetem informatika tanszékén fejlesztettek szomorúságot, örömet és zaklatott idegállapotot beszédelemzés alapján felismerő alkalmazást.

Régi nyelv, új megközelítés

A program először a kommunikáció hanganyagát elemzi, majd azt követően tesz kísérletet a hanghordozásba, tónusba stb. rejtett emocionális állapot azonosítására, és tesz következtetést arra vonatkozóan, hogy a beszélő boldog, bánatos, vagy éppen ideges. Amennyiben egyik sem mutatható ki egyértelműen, százalékosan határozza meg a legvalószínűbbet.

A szuperszámítógépek világranglistáján a kínai Tianjin Nemzeti Központ másodpercenként 5 biliárd művelet elvégzésére képes, 2,67 petaflop teljesítményű Tianhe-1A-ja leelőzte az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium Cray XT5 Jaguárját.

Stephen Jarvis, az angliai Warwick Egyetem kutatója Tianhe-1A apropóján összehasonlította a kínai és az amerikai fejlesztési módszereket, a rendszerek működési elveit, és a két versengő technológia hosszan elhúzódó „háborúját” vetítette előre. Leegyszerűsítve: a kínaiak általános célú GPU-ját (GPGPU) vetette egybe az Egyesült Államokban alkalmazott alternatív szuperszámítógép-tervezési módszerekkel.

Népszerű a „csináld magad robotika.” A barkácsoló hajlammal megáldott felhasználó megvásárolja a gépet, aztán otthon addig szöszmötöl rajta, amíg valami egészen pofás és hasznos nem lesz belőle. Például házőrző, repülő szerkezet, akármi.

Ezek a masinák viszonylag olcsón, akár játékboltok polcairól beszerezhetők. A vásárlónak nem kell többezer dollárt kifizetnie értük, mint a hadászatból hétköznapi használatba került biztonsági termékekért; már száz dollárért is talál érdekességet. Például háromszázért papagájdrónt, majd bütyköli, bütyköli, egyre szebben repül, miközben óvó szemét környezetére veti, és azonnal jelzi, ha a megszokottól eltérőt észlel.

Az emberek általában jobban szeretnek filmeket nézni, mint olvasni. Ellenben, ha valamit keresni kell, az már mindenki számára fáradságosabb a videóban, mint egy szövegben. A különböző lejátszó- és szerkesztő programok több megoldást dolgoztak ki a képkockák közötti eligazodás segítésére. Általában a filmet mutató ablak mellett egy idővonalon (timeline) kulcs-kockákat jelenítenek meg. Ezek alapján könyebben meg tudjuk ítélni, hogy a film melyik jelenetét kerestük.