„Az intelligencia tízmillió szabály” – fogalmazott egyszer sarkosan Douglas B. Lenat, aki ellentétben a mai trendekkel, a valóság legtöbb aspektusát figyelembe vevő, komplex gépi tudatban, részterületek (látás, mozgás, beszéd stb.) helyett azok összességében gondolkozik.
A matematikusi és fizikusi diplomáját a Pennsylvania Egyetemen (1972), számítástudományi PhD-jét a Stanfordon (1976) megszerző Lenat egyike a legtöbbet vitatott és legismertebb mesterségesintelligencia-kutatóknak. Munkásságát elsősorban három projekt – AM (Automated Mathematician, Automatizált Matematikus), Eurisko, valamint a Cyc – fémjelzi.
Kritikusai szerint az MI klasszikus, zsákutcába rekedt iskoláját képviseli. Szkepticizmussal szemlélik munkáját, és felvetik a kérdést, hogyan lehetséges teljesen kidolgozott elmélet nélkül célba venni a tudomány központi problémáinak megoldását.
AM
Lenat doktori tézisét és első komoly kísérletét a Lisp nyelvben írt AM, egy, gépi tanuláson alapuló „felfedező rendszer” (discovery system) jelentette. 115 halmazelméleti fogalmon, kétszáznál jóval több, szakértő szabályokként megfogalmazott heurisztikán alapult a legalább háromszáz matematikai (elemi számelméleti) koncepciót és/vagy sejtést észlelő, felismerő program. Amint futott a program, az AM heurisztikákat használva, új fogalmakat, koncepciókat keresett, és döntötte el, melyik számít érdekes felfedezésnek. Ellentétben a matematikai következtetésre fejlesztett rendszerekkel, nem bizonyított, inkább csak megsejtett dolgokat…
Újra felfedezte az összeadást, a szorzást, a Boole-algebra néhány szabályát, a prímszámok létezését, és a XVIII. századi porosz matematikusról elnevezett Goldbach-sejtést, hogy minden 4-nél nagyobb páros szám két prímszám összege, és minden 5-nél nagyobb páratlan három prímszám összegeként áll elő.
Eurisko
Lenat az AM-et (a korai 1980-as években) az elődjénél kevésbé sikeres, viszont új felfedező szabályok létrehozására alkalmas, saját felfedező heurisztikákat átíró szabályokkal bővített (szabályokról szóló szabályokat alkotó), matematikán kívüli területeken szintén kutató Eurisko-ban fejlesztette tovább, általánosította. A 
„transzhumán MI-t” évek óta tervező Eliezer S. Yudkowsky szerint ez a projekt volt az eddigi egyetlen „igazi mesterséges elme” létrehozására tett, a tudat egynél több aspektusát megragadó, komplex kísérlet. Még országos háborúsjáték-tornát is nyert egy alkalommal… Kielemezve a többszáz-oldalas szabálykönyvet, meghökkentő javaslatokkal állt elő.
Tervezője levonta a jövőre nézve legfontosabb következtetését: azok a gépek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő tudással, ismeretekkel, a tanulásban sem jutnak túl messzire. „Ha azt akarjuk, hogy emberrel történő érintkezésük során a számítógépek ne legyenek törékenyek, hibára hajlamosak, akkor hatalmas mennyiségű, a közmegegyezésen, konszenzuson alapuló valóságra vonatkozó ismeretanyaggal kell felerősíteni őket” – nyilatkozta.
Cyc
Az 1984-ben (a Microelectronics and Computer Technology Corporation, röviden MCC égisze alatt) indult Cyc-projekt az MI-történelem egyik legnagyobb szabású vállalkozása. Az agyunk tanulási, érvelési módszereinek utánzását (idővel talán a tudatosságot is) megcélzó Cyc a beszédes encyclopedia szóból ered.
„Az összes hétköznapi ismeretet lefedő enciklopédikus tudásbázis az MI abszolút problematikus célkitűzéseinek egyike” – kommentálta az Austin-székhelyű, 1995-től az MCC-ből kivált Cycorphoz tartozó projektet Benjamin Kuipers, a Texas Egyetem számítástudományi tanszékének vezetője.
Cyc a józanészen, közmegegyezéses evidenciákon (common sense) alapul. A szoftver képességeit többször tesztelték, egy alkalommal például a lépfenéről (anthrax) faggatták. „A heavy-metal zenekarra, a baktériumra, vagy a betegségre gondol?” – kérdezett vissza. Hogy a baktérium az emberre nézve mennyire toxikus, a következőt válaszolta: „feltételezem, hogy emberen people-t, Homo sapienset ért, azaz a People Magazinnak semmi értelme nincs ebben az esetben.”
Cyc az MI-fejlesztés egyik krízisének köszönheti létét: a Homo sapienset limitált választási lehetőséget kínáló, jól meghatározott részterületeken felülmúló robotok, szakértői rendszerek, vagy sakkprogramok tervezése hosszabb időt vett igénybe, mint gondolták korábban. Lenat szerint azért, mert nem rendelkeznek a gyerekek számára is evidens alapismeretekkel. Nem tudósok, hanem inkább „idióta tudósok.” A számítógépeket „ezoterikus tényekkel”, bonyolult és speciális tudásanyaggal töltötték meg, viszont a leghétköznapibb, a minden ember számára magától értetődő, gondolkodás tárgyát nem képező ismeretanyagról, a józanészről megfeledkeztek. „A gépbe nem a könyvtárban hozzáférhető alapinformációkat kell programozni, hanem minden olyan adatot és ismeretet, melyek birtoklását egy cikk szerzője feltételezi olvasóiról” – érvel a kutató.
Átlagos szinonimaszótárhoz hasonló, fogalmakból, kategóriákból álló alap tervezésével kezdte. A fogalmak különböző tárgyakat és jelenségeket tartalmaznak. Minden egyes keretbe odaillő állítások kerültek. Az állításokat – ellentéteikkel, és az ellentéteket feloldó más állításokkal együtt – kategóriákba rendezték. Így Cyc tudja például, hogy Drakula vámpír volt, meg azt is, hogy vámpírok nincsenek. Ehhez viszont szintén tudnia kell, hogy az első állítás fikció, a második a fizikai valóságban igaz. Hogy eljusson idáig, az összes állítást (szöveg)környezetbe (másként kifejezve: saját „mikroteóriájába”) helyezte (fikció kontra tény stb.).
„A 2001 – Űrodisszeiában HAL azért ölte meg a legénységet, mert úgy programozták, hogy ne hazudjon nekik, viszont azt is beletáplálták, hogy hazudjon a küldetésről” – elmélkedik Lenat. – „Soha senki nem mondta HAL-nek, hogy ölni rosszabb, mint hazudni. De mi megmondtuk Cyc-nak.”
Cyc-termékek
Jelenleg körülbelül 2,5 millió ilyen „apró” logikai állításból (tényekből és szabályokból) és 200 ezer fogalomból áll össze bonyolult rendszerré, és igyekszik az emberhez hasonló módon következtetni. A mindennapos ismeretek mellett több szakterület eredményeit 
felhasználva finomítják évről évre. Akad mit, hiszen Lenat nagyjából 350 esztendőre saccolta az emberiség teljes „ismeretbázisának” feltérképezését.
A Cyc termékcsalád az ismeretbázison és a következtetőmotoron alapul. Egyre több alkalmazásban, mint például orvosi adatok, pénzügyi folyamatok elemzésénél próbálják hasznosítani. Biztonsági kockázatok felméréséhez úgyszintén: a CycSecure-t a terrorizmus elleni küzdelemhez (csoportokról, tagokról, vezetőkről, alapítókról, támogatókról, kapcsolatrendszerekről, stratégiákról, támadásokról, ideológiáról stb. releváns információkat tároló és állandóan bővülő) adatbázis-alkalmazássá dolgozták. Hálózati beállításokat és lehetőségeket szimulál, információkat értékel ki, terrorista tervekre következtet.
