Ágensblog

A 21. századi társadalmi és életmódváltozásokat emblematikusan megjelenítő cégek, termékek és szolgáltatások a web fellegvárai. A passzív honlapokat váltó szemantikus webben kikristályosodó jövőjük elképzelhetetlen nyelv- és beszédtechnológia nélkül.

Kevésbé látványos, de annál fontosabb, megkerülhetetlen háttér- és gyűjtőtechnológiák. Nincs körülöttük akkora felhajtás, mint a robotika, sakkprogramok vagy közösségi hálózatok körül, holott a mindennapos információfeldolgozás, kommunikáció, a világ eseményeinek naprakész nyomonkövetése elképzelhetetlen nélkülük.

Az elgépelés örök probléma az érintőképernyős mobiltelefonokon. Mivel nincs taktilis visszacsatolás arról, hogy lenyomtunk egy betűt, sokkal többször tévesztünk, mint a szokásos billentyűzeten. Két görög srác most úgy látszik nagy lépést tett a probléma megoldása irányába. Ugyan nem sokat árultak el Mesterséges Intelligecián alapuló szoftverükről, de nemsokára mindenki kipróbálhatja az androidos telefonokon, mert a Google a napokban felvásárolta cégüket.

Egér és billentyűzet mellett már érintés és beszéd által is tudunk informatikai eszközökkel kommunikálni. A paletta hamarosan bővül: európai kutatók azon dolgoznak, hogy számítógépek az emberi mozgásból, gesztusokból, arcmimikából nyerjenek ki információt.

Az információt az emberrel, környezettel folytatott interakció során hasznosítják. A multimodális interfész környezet-intelligens (ambient intelligence) rendszer eleme, a rendszerhez tartozó infokommunikációs berendezések lakóterünk tárgyaiba integrálódnak. A beágyazott számítógép figyeli, mit teszünk, megnyilvánulásainkból felhasználói szempontból hasznos információkat nyer ki.

Az íjászat nemcsak hagyományos sportág, zen művészet, hanem ma már robot, a humanoid iCub is igyekszik elsajátítani az ősi fegyver használatának fortélyait. A koncentrációval aligha támad baja, viszont az irányzékon még bőven van mit pontosítania.

A méretében (104 centi) három és féléves kisgyerekre emlékeztető fehér gépemberke 53 szabadságfokkal rendelkezik (a fej hattal, a két kar tizennéggyel, két keze tizennyolccal, lábai tizenkettővel, dereka hárommal), jár-kel, csúszik-mászik, leül, könnyű tárgyakat ragad meg és mozgat, beszélni és másokra is tanítják. Beépített számítógép vezérli, szenzorok és aktuatárok sokaságával szerelték fel.

Az androidok ugyan robotok emberi küllemmel, vagy csak arccal, az Android viszont még nem ihlette meg látványosan a robotikát. Legalábbis szeptember 28-ig, ráadásul a helyszín sem véletlen: az RIC Android Tokióban, a Google Fejlesztők Napján debütált.

A gép nem hogy emberarcúnak, de humanoidnak sem nevezhető: sci-fi mozik idétlen marslakóit idéző zöldben pompázik, esetleg rajzfilmekben állatfiguraként is megállná a helyét. A japán tech-publikumot viszont mi mással lehetne jobban meghatni, mint robotokkal?