Ágensblog

Pár éve még inkább kutatási projektek foglalkoztak hangfelismeréssel, és az ilyen programok csak nagyon korlátozott szókészlettel és szinte kizárólag laboratóriumi körülmények között működtek. A Google most hétköznapokban is elérhetővé tette ezt a technológiát az androidos telefonokon.

A hagyományos, windowsos stylus ceruzával működő mobil tulajdonosok általában nem ismerik el mennyire kényelmetlen egy pár négyzetcentiméteres területen 2 milimétert eltalálni egy kis pálcikával. Ezt a jelenséget a pszichológia kognitív-disszonancia redukciónak hívja, hisz mindenki megindokolja magának miért volt logikus döntés több mint százezer forintot kiadni egy olyan mobilért, ami pont mobil szituációkban nem használható.

Bárhova megyünk, kamerák követnek, minden mozdulatunkat rögzítik, akárkit írisz alapján azonosítanak. Philip K. Dick és Orwell, Különvélemény és 1984. Csakhogy amit eddig könyvben olvastunk, filmen láttunk, hamarosan komor valósággá válhat.

A technológia – íriszszkennelés – adott, a biometrikus kutatásfejlesztésre specializálódott Global Rainmakers vállalat a napokban jelentette be. Mások is foglalkoztak már vele, de az új rendszer minden eddiginél pontosabb és gyorsabb. A munkában partnerként közreműködő Leon, az egymilliónál nagyobb lélekszámú mexikói város lesz a tesztterep, majd „a világ legbiztonságosabb helye”, legalábbis Jeff Carter, a GR vezetője szerint. Fura jövővel kecsegtet: otthon, kocsiba ülve, munkahelyre érve, patikában, orvosnál, bankautomatánál, bárhol az írisz fog azonosítani.

Svájci kutatók kidolgoztak egy eljárást, amellyel virtuális másolatok készíthetők valódi tárgyakról. Hozzájuk is érhetünk, továbbíthatók a világhálón. Hitelesebb virtuális környezetek, élethűbb alámerülés (immerzió) az egyértelmű fejlesztői cél.

A Zürichi Technológiai Intézet (ETH) Gépi Látás Laboratóriumában kikísérletezett megoldások következtében előbb-utóbb sci-fi forgatókönyvek válnak valóra: virtuális karácsonyi ajándékot küldhetünk távolban lévő szeretteinknek, fogyasztók szinte azonnal tesztelhetnek új termékeket. A fejlesztők számításai szerint technológiájuk húsz éven belül ugyanolyan elterjedt lesz, mint ma az internet. Persze nem a látvány a lényeg, szemünk régóta gyönyörködhet hasonló csodákban. A legfőbb újdonság, hogy a digitális másolatok tapinthatók, mozgathatók, érezzük őket.

A cukorbetegek általában naponta többször vért vesznek maguktól, hogy megmérjék a vércukorszintjüket. A jövőben a bőr alá ültetett nanoszenzorok segítségével egy egyszerű fénymérővel megoldaható lesz ez a probléma.

A WHO adatai szerint 2010 végére közel 300 millió ember szenved cukorbetegségben a bolygónkon. A diabétesszel folytonos kezelés mellett együtt lehet élni, de a páciensnek folyamatosan monitoroznia kell a vércukorszintjét, és ennek függvényében kell adagolnia az inzulint. Sajnos ez azzal jár, hogy többször is vért kell vennie magától a nap folyamán.

Az ujjaink által érintőképernyőn hagyott olaj- és koszfoltok komoly biztonsági problémákat okozhatnak. Mobiltelefonunk támadhatóbb lesz: óvatlanul ottfelejtett nyomokból minták, jelszórészek, de akár teljes jelszavak is kikövetkeztethetők.

A Pennsylvania Egyetem kutatói a 2.2-es Android-alapú telefonokat tanulmányozva jutottak el a nyugtalanító konklúzióig. Ráadásul a támadónak nincs túl nehéz dolga: a készüléket meg sem kell szereznie, elég lefényképeznie, és máris jelszavak és más fontos információk után kutakodhat. Tevékenységét megkönnyíti, hogy a nyomok sokáig (a telefont zsebben tartva, ruhaszövetekkel érintkezve, torzítva is) megmaradnak, nehezen tüntethetők el, a visszafejtéshez elég egy kamera és egy számítógép.