Ágensblog

A korai mesterségesintelligencia-kutatás nagy álma, az emberhez hasonló mentális adottságokkal rendelkező gép a hajdani kitörő optimizmust követően sokáig csak ábrándnak tűnt; a részterületi fejlesztésekre tevődött át a hangsúly. De a régi lángot azért még mindig igyekeznek feléleszteni.

A nanotechnológia, transzhumán intelligencia, szuperrobotok eljövetelét hosszú évek óta töretlen lelkesedéssel prognosztizáló Ray Kurzweil nevéhez fűződő éves Szingularitás csúcsértekezlet idén tegnap és ma kerül megrendezésre. A Szingularitás leegyszerűsítve és információtechnológiára szűkítve a gépek öntudatra ébredésének ideje-órája: utána már semmi sem lesz olyan, mint előtte volt… A csúcs résztvevői a szűk szakmai elitet képviselik, Szingularitás-forgatókönyvek mellett tudomány és technológia társadalmi hatásait vizsgálják, vitatják meg.

Robot porszívózza a lakást, nyírja a füvet, fejti a szenet, operál a műtőasztalon, köszönt a recepción. Szép új világ? Valószínűleg, hiszen 10-15 éven belül a hétköznapok meghatározó tényezői lesznek. Hogyan készüljön fel az európai robotipar a jövőre?

Az ipari robotok az 1980-as években terjedtek el, aztán takarító és fűnyíró unokatestvéreik szép lassan megjelentek a háztartásokban. Ipariak és háztartásiak 2007-ben hozzávetőleg 6,5 milliónyian voltak a világon, a szám 2011-re 18 millió körülire fog emelkedni. A világpiac egynegyede, azaz a vezető piactér Európa – kérdés, hogy meddig, illetve miként tartható fenn, vagy javítható ez az állapot.

A DARPA már valós helyzetben teszteli a pastu-angol előszavas fordítógépét. A katonáknak csak a Google Nexus One telefonját kell magukkal vinniük, az androidos mobilba beszélve a program azonnal felismeri, lefordítja és ki is mondja szavaikat.

A DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége, Defense Advanced Research Projects Agency) már régóta dolgozik azon, hogy olyan egyszerűen használható kézi-berendezéseket tudjon az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok rendelkezésére bocsátani, ami megkönnyíti a helyi lakossággal való kommunikációt. A lakosok nagy része beszéli a pastu nyelvet, de a tolmácsok az életükkel fizetnek sokszor ha segítik az amerikaiak munkáját.

A Google Fordító egyszer-kétszer hibátlant nyújt, gyakran viszont a legrosszabb tolmácsnál is gyatrább. De levonhatók-e egy fordítóprogram jelenéből a mesterségesintelligencia-kutatásra vonatkozó hosszútávú következtetések?

Lee Gomes, a nagyhírű Forbes ismert elemzője erre vállalkozott, és végső konklúziója sem meglepő: hiába lesznek ezerszer gyorsabbak a számítógépek, intelligenciájuk nem növekszik szignifikánsan. A világ egyik legbámulatosabb programja, a Google Fordító sem fog sokkal jobb munkát végezni. Ezen még az sem változtat, hogy már most majdnem olyan gyors, mint a keresőmotor.

A Tokiótól északkeletre fekvő Chiba tűzoltósága szeptemberben teszteli a japán csúcstechnológia egyik új ígéretét, Quince-t, a természeti katasztrófa, terrortámadás sújtotta helyszíneken, romok között túlélők után kutató, tankformájú robotot.

A kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris pusztítást követően veszélyes anyagok földfelszíni és -alatti szivárgásáról és más kockázati tényezőkről információt gyűjtő, potenciális áldozatokat és sebesülteket lokalizáló gépet a (Tohoku Egyetem és a Nemzetközi Mentőrendszer Intézet közreműködésével) a Chiba Technológiai Intézetben fejlesztették. Főként a mérete miatt, első ránézésre úgy fest, mint egy gyerekjáték. 26,4 kiló tömege viszont már aligha sorolható játékkategóriába…