A számítási felhők (cloud computing) térhódítása az utóbbi évek legmarkánsabb informatikai trendjeinek egyike. A jövőben még fontosabbak lesznek: rajtuk keresztül gyorsabban, könnyebben és olcsóbban jutunk hozzá egyre több és nívósabb szolgáltatáshoz.

A téma jelentőségét jól szemlélteti, hogy az ERCIM (European Research Consortium for Informatics and Mathematics) negyedévente megjelenő periodikája, az ERCIM News novemberi számának speciális dossziéját a felhőnek szentelte.

Mire jók a számítási felhők?

A hardver és a szoftver gyors fejlődése, a kommunikációs lehetőségek drasztikus növekedése, a mind inkább hozzáférhető virtualizációs megoldások következményeként az információtechnológia olyan új működési modelljei jelentek meg, mint például a cloud computing. A modell az adott szervezeten, vállalaton belül és azon kívül is jól működik.

A jelenség  rendszerint a világhálón található azon alkalmazásokra, fejlesztésekre, szolgáltatásokra utal, melyek legfőbb közös tulajdonsága, hogy nem a helyi számítógép erőforrásait használja; a virtualizáció és az absztrakció miatt a rendszer részletei, kezelése a végfelhasználó számára teljesen láthatatlanok maradnak. Az adatokat feldolgozó alkalmazások szintén az interneten találhatók, míg a felhasználó gépén csak kicsi, kliensalkalmazás fut.

Leegyszerűsödik a források kihelyezése (outsourcing) és igénybevétele, csökkennek/racionalizálódnak a karbantartási, rendszeradminisztrációs és energiaköltségek, a rendszerek, erőforrások stb. fel- és lefelé, horizontálisan és vertikálisan egyaránt sokkal jobban méretezhetők.

Szolgáltatások tömkelege  

A jövő világhálóját meghatározó jelenségek, mint a közműszerű IT-szolgáltatás, grid, SOA, klaszter-számítások szinonimájaként is használt és azokkal valóban számos ponton azonos felhő infrastruktúrájának tetemes része adatközpontokban működő rendszerek és a virtualizáció segítségével jön létre. Több kulcstechnológiája régóta létezik, szintézisük viszont csak a jelenben és (még inkább) a közeljövőben kivitelezhető.

A felhő-környezet különböző formákban, azok változatos kombinációiban valósulhat meg: az infrastruktúra, mint szolgáltatás (IaaS) komoly számítási és tárolási kapacitásokhoz biztosít hozzáférést; a platform, mint szolgáltatás (PaaS) nagyobb alkalmazások fejlesztésében segíti a programozókat; az alkalmazás, mint szolgáltatás (AaaS) és a szoftver, mint szolgáltatás (SaaS) szintén egyszerűbbé teszik az infokommunikációs lehetőségek – esetleg teljesen outsourcing-alapon történő – használatát. A számítási felhők egyben az adatközpontok energiahatékony működéséhez, azaz a „zöld IT” törekvésekhez is jelentős mértékben hozzájárulnak.

Problémák

A cloud computing kétségtelen előnyei mellett számos minél előbb megoldandó technológiai és nem technológiai (főként gazdasági, üzleti) problémát is felvet.

Mint a legtöbb infokommunikációs jelenség kapcsán, úgy a cloud esetében is felmerül a biztonság, megbízhatóság és privacy dilemmája. A szabványosítás hiánya, a kevésbé hatékonyan kivitelezett virtualizáció, az adatok mozgatása és kezelése, a megfelelő rugalmasságot nem garantáló programozás és rendszermodellek, a rendszer- és szolgáltatásfejlesztő módszerek szintén komoly gondokat okozhatnak.

Az elsősorban nem technológiai jellegű problémák közül a számítási felhők üzleti modelljeinek átgondolt kidolgozása, a költséghatékonyság és a zöld szempontok érvényesítése, a más országokban, alkalmasint több országban történő adatfeldolgozás, -továbbítás és -tárolás szabályozása tűnnek a legfontosabbnak.

Az ERCIM elemzői szerint az optimális megoldás az eddigi eredmények jól szabványosított keretben történő integrációja lenne.