Ágensblog

Ma kezdődik Berlinben az IFA, a világ egyik legnagyobb technológiai kiállítása. A tegnapi sajtótájékoztatón a Samsung hivatalosan is bemutatta mobiltelefónia és netbookok közötti űrt áthidaló, Android-alapú tablet-gépét, a Galaxy-t (a GT-P 1000-es modellt).

A dél-koreai cég nagyméretű Galaxy S okostelefonra emlékeztető, pehelykönnyű (380 grammos) készülékének 7 colos TFT-LCD érintőképernyője 1024x660-as felbontásra képes.

A MIT kutatói olyan autonóm robotokat teveztek, amik a Mexikói-öbölből felitatják a tengeren úszó olajfoltokat. Az elképzelések szerint a robot-tutajok egymással kommunikálva derítenék fel és tüntetnék el a szennyeződést.

A hagyományos körbekerítésen és szivattyúzáson alapuló módszerekkel eddig csupán 3%-át sikerült eltüntetni a Deepwater Horizon katasztrofája nyomán kiömlött olajnak. Az MIT kutatói most a mesterséges intelligencia egyik érdekes kutatási területét: a rajintelligenciát akarják segítségül hívni a környezeti károk enyhítése érdekében.

Az érzelmi számítások, mélyen ülő szemekkel vagy szikrázó tekintettel humán partnerére meredő avatárok fejlesztése lassan másfél évtizede kedvelt kutatási terület. Az ember-gép interakcióba emocionális jegyeket becsempésző robotoké is…

Avatárokkal valamivel könnyebb a feladat. A legismertebb robotikai kísérleteket, már az ezredforduló előtti évek óta az MIT-s Cynthia Breazeal jegyzi: Kismet és utódai láttán gyakran felcsillan a mesterséges intelligencia eljövetelét várók szeme, és valóban, ezek a gépek tényleg értelmesebbnek látszanak, mint társaik.

Egyes tárgyak mozdíthatók, mások nem. Egy labdát rá lehet tenni egy ládára, ládákat viszont nem dúcolunk alá labdákkal. Ezekre a környezettel kapcsolatos információkra már egyéves gyerekek is gyorsan rájönnek. Ők igen, robotoknak azonban óriási kihívás.
Ha szoftverek lehetővé teszik, hogy az általuk irányított robotok tárgyakat mozdítsanak el, helyezzenek a lakás más pontjára, a gép lényegesen több ismerettel fog rendelkezni a környezetéről. Nem egyszerű feladat, mert olyan fogalmakat kell megtanulnia, mint például „mozdíthatóság”, „szilárdság” stb. Amennyiben sikerül, nagyon komoly előrelépés a gépi tanulásban és az egész mesterségesintelligencia-kutatásban. (Persze attól még, hogy tudja, mi a mozgás, és az ismeretet képes alkalmazni, nem fogja érteni a fogalmat – úgy biztos nem, mint a Homo sapiens, legyen az felnőtt, vagy egyéves csecsemő…)

A komplexitás-tudomány olyan rendszereket, ágensekkel, ágensrendszerekkel jól szimulálható önszerveződő folyamatokat próbál értelmezni, amelyekben a rendszerszintű viselkedésformák nem közvetlen következményei a részek közti interakcióknak.

A nemzetközi ágenskutatás egyik fellegvára, az angliai Southampton Egyetem komplex rendszerek szimulálásával foglalkozó intézetének PhD-kutatója, Adam Davies evolúciós folyamatokat, azokon belül önző ágensek megnyilvánulásait vizsgálva igyekszik kimutatni, hogyan tanulnak meg ezek az egyedek együttműködni a természetben.