Mobil szemétládák

2010.07.28. 10:00 ferenck

Napfényes nyári reggel, pacsirták dalolnak, de éneküket elnyomja a szemeteskocsi zaja. Már ahol, mert sok település történelmi központjába el sem jut, ott a lakók maguk gondoskodnak a hulladékról. Hacsak robotok nem vállalják fel helyettük.

„Robot on-demand”

Az utcák túl szűkek, kizárólag gyalogosforgalomra kialakítottak, vagy más okok miatt megközelíthetetlenek. Kukásautó elfelejtve, jöhet a környezeti feltételeknek jobban megfelelő, felhasználóbarát gép, például robot. Akár megrendelésre is – csak hívnunk kell, és hamarosan ajtónk előtt terem.

A nemrég zárult uniós DustBot projekt pont ilyen eshetőségekre kínál optimális megoldást: az embernél alig alacsonyabb robot a legszűkebb sikátorban is elnavigál, megáll a kapunál, és várja a szemetet. Persze csak akkor, ha előtte felhívtuk a szolgáltatót. DustCart érkezik, a zacskókat a célra kialakított rekeszeibe tesszük. Mint egy kerekes mozgókuka, de a beépített csúcstechnológiák, például szenzorok és a többszintű vezérlés miatt mégis több: annyira biztonságos, hogy elboldogul az utcán. Komoly számítási kapacitással rendelkezik, környezetével kétoldalú kommunikációt folytat, és így egy csomó adathoz hozzáfér.

Kamerái és más érzékelői segítségével látja, merre megy. Leszkenneli a terepet, feldolgozza az információt, az eredmény: elkerüli a mozdulatlan tárgyakat. Mozgó objektumokkal (emberekkel, kutyákkal, járművekkel) pedig azért nem ütközik össze, mert kiszámolja, merre haladnak, mikor, hova érnek. A képeket irányítóközpontba is eljuttatja, ahol humán operátorok ellenőrzik, minden rendben megy, vagy sem, s közbeavatkoznak, ha szükséges.

Navigációhoz a térinformatikából ismert háromszögelő (triangulációs) rendszert, kommunikációhoz vezeték nélküli hálózatot használ. A hálózat állapítja meg, számítja ki a megadott címek közti optimális útvonalat, és továbbítja az információt a robotnak.

A szemetesrobotoké a jövő! 

Vezérlése három szinten történik: az első a mozgásérzékelőkből, akadályelkerülő mechanizmusokból, felhasználói interfész funkciókból, például beszédfelismerésből összeálló beépített autonóm rendszer. A második a tevékenységét koordináló környezet-intelligens közeg: utasításokat küld a robotnak, navigálja az utcán. A harmadik az irányítóközpont, ahol emberek és a helyszíni CCTV-k monitorozzák a gép tevékenységét – csak vészhelyzetben és technikai hibáknál avatkoznak közbe. A biztonságot az irányítóközpont garantálja, például igyekszik megakadályozni, hogy valaki ellopja a gépet, vagy kárt okozzon benne.

DustCart nyolc bemutatón bizonyított – hatszor európai helyszínen, egy-egy alkalommal Japánban és Dél-Koreában. Májustól két példány egy olasz kisvárosban, Peccioliban dolgozott két hónapot. Körülbelül száz háztartás vette igénybe őket. (A pilot tesztek előtt a szemétszállítókkal megállapodnak, hogy az adott időszakban és címeken szüneteltetik szolgáltatásukat.)

Más önkormányzatok és befektetők szintén érdeklődnek, a fejlesztők szerint azonban még több „éles” teszt kellene. Ha mindegyik sikeres lesz, már az év végére kereskedelmi forgalomba kerülő termék várható. Becslések alapján Európa-szerte legalább 100 ezer DustCart-ra lenne igény.
 

4 komment

Címkék: robotok mesterséges intelligencia

A bejegyzés trackback címe:

https://agens.blog.hu/api/trackback/id/tr32180973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Panther_V · http://kigondoltam.blog.hu 2010.07.28. 21:27:33

Ezt egy ember olcsóbban meg tudja csinálni. Másrészt megállhatna valahol a kukás autó, s odáig elviheti a robot a kukát. Vagy akár 2-3 kukát. Akkor többet tudna mint egy ember. De vannak az olaszoknál remek kis 3kerekû triciklik.

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.07.29. 08:14:36

@Panther_V: Látszólag igen. Csak nem az a cél.
Az ilyen jellegű munkát elsősorban EU-n kívüli bevándorlók végzik, akiket nem nagyon szeretnek mostanság alakalmzni, ahogy igazán az AU-s kelet-európaiakat sem. Csupa macera van velük. Fizetést kell nekik adni, gondoskodni valamiféle szállásról, a gyereknek óvodáról, iskoláról, ha fél-egy év után kirúgatja magát, lesérül, lehet neki baromi hosszan táppénzt, munkanélküli meg egyéb segélyeket, átképzést, ilyesmit fizetni. Igazán hosszú távon nem annyira éri meg nekik.

A robotocskák meg baromi nagy fejlesztési pénzbe kerülnek, nő az országos innováció, lehet őket bérelni, lízingelni, gyártásuk - viszonylag - jól fizetett, képzett, leginkább hazai szakembereknek ad munkát, ráadásul elkopnak, ellopják őket, tönkremennek, amortizálódnak, újabb, szebb-jobb-okosabb verziók jönnek ki; fejlesztésük, gyártásuk, forgalmazásuk, szervizük, szállításuk, marketingjük, illetve a későbbi fejlesztés, ötletelés, újabb célváltozatok piacra dobása mind-mind a hazai (legyünk nagyvonalúk, bár felesleges: EU-s) gazdaságot erősíti és akár exportra is lehet őket tolni. Mindez abban az esetben is őket erősíti, ha netán pl. nálunk készülnének bérmunkában.

Az egyik oldal pár külföldi pennel, akire pénzt kell költeni, ami elvész, a másik oldal meg a saját gazdaság fejlesztése, ami pénzt hoz.
Szerinted a németek melyiket választják?

KenSentMe 2010.07.29. 08:56:33

Ja, magyarországon tök jó volna egy kukásrobot.. tuti, hogy ellopnák.
süti beállítások módosítása