Jövőkutatók és informatikusok évek óta prognosztizálják, hogy a számítástudomány talán legnagyobb dobása a robotok hatásában csak a PC-k és a mobil internet tömeges elterjedéséhez fogható térhódítása lesz. A mikorról megoszlanak a vélemények.
Robotika tegnap, ma, holnap
Az Amerikai Mesterséges Intelligencia Szervezet múlt héten Atlantában megtartott éves konferenciáján az egyik előadó rögtön a jelen mobil internetes „cunamija” utánra vizionálta a robotikai „cunamit,” fizikai gépágensek gyártásában látva a közeljövő egyik legfontosabb iparágát. Érdekesség, hogy ötvenegynéhány éve, a mesterséges intelligencia, mint tudományos és kutatási szakterület indulásakor is hasonlókat jövendöltek a lelkes tudósok, tehát a fejlődés gyorsnak egyáltalán nem nevezhető, régóta tűnik úgy: mindössze tíz-húsz év választ el a nagy áttöréstől.
Csakhogy a megközelítés és a célok jócskán átértékelődtek az eltelt bő félévszázad során. A korai elképzelésekben emberihez hasonló (vagy nagyobb) általános intelligenciával rendelkező robotok szerepeltek. A valóság teljesen másként szőtte a történet fonalát: mindent egyesítő gép helyett részterületek, rendkívül hasznos, de szemre kevésbé látványos eredményekkel (beszédfelismerés, világhálós ágensek, keresőmotorok), általános intelligencia helyett specializáció, ráadásul a két lábon járó gépezetek bizony nem mindig teljesítenek fejlesztőik elvárása szerint.
Együttműködés és interakció
A konferencia résztvevőire két robot gyakorolt különösen nagy hatást.
A Brown Egyetem kutatói „kész” anyagból dolgoztak: az iRobot világhírű porszívójára PC-t és kamerát szereltek, így könnyedén vizsgálhatja a terepet, keresgélhet bűnös nyomok után, vagy éppen a felhasználót örvendezteti meg azzal, hogy kutyáját a világhálón látja viszont. Ha csak ennyi lenne, a gép nem érdemelne különösebb figyelmet, ám a koncepció természetesen túlmutat a látványos külsőségeken: a cél szélesebb felhasználói kör bevonására (crowdsourcing) alkalmas környezet létrehozása, ahol robotalgoritmusok online tesztelhetők, a fejlesztők folyamatos visszajelzést kapnak. A teszt gyökeresen eltér az eddig bevett módszerektől. A könnyen hozzáférhető nyílt platform megsokszorozza a hozzáértő érdeklődők számát, minél több a vélemény, javaslat, annál könnyebb és eredményesebb a hibák korrigálása, a további fejlesztés. Mivel a robotika népszerű kutatási terület, a közeljövőben sok hasonló kezdeményezés várható.
A másik a Georgia Tech Simonja; őt a tekintélyes intézet kimondottan interdiszciplináris Szociálisan Intelligens Gépek Laboratóriumában fejlesztik. Az ottani kutatók elsősorban a való világ problémáival foglalkoznak, így robotjaikat is ember-gép interakcióra tervezik. Kommunikálnak velünk, miközben tanulnak tőlünk. Mint Simon, a kedvesen kerekarcú, udvarias tekintetű, szemét a partner felé fordító humanoid.
A két példa jól szemlélteti a meghatározó iparággá váláshoz szükséges alapokat: az érdeklődők bevonása a fejlesztésbe, valódi élethelyzetekben jól vizsgázó robotok egyaránt a szakterületben rejlő potenciálról tanúskodnak.
